A nyelvről, vizsgákról
A japán nyelvvizsgáról:
Az ELTE Origó Nyelvi Centrum nyelvvizsgarendszer keretén belül lehetőség van japán nyelvből is kétnyelvű vizsgát tenni. Ezzel kapcsolatban ld.: Az ITK honlapja
Ugyanakkor a legtöbb japános diáknak nem ez az álma, hanem a Japán Oktatási Minisztérium által megrendezett JLPT (Japanese Language Proficiency Test, japánul: 日本語能力試験 (nihongo nōryoku shiken)), közismertebb nevén ”A NÓRJOKU” valamelyik fokának megszerzése.
További információk az alábbi letölthető dokumentumban találhatók:
A japán nyelvvizsgáról
A JLPT hivatalos honlapján is sok hasznos információ olvasható.
NAGY SZÓ, HA VALAKINEK JAPÁNBÓL VAN NEMZETKÖZI NYELVVIZSGÁJA! TANULJUNK KÖZÖSEN ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY TE IS A NYELVVIZSGÁSOK BÜSZKE TÁBORÁNAK TAGJA LEHESS!
Ismertető a japán nyelvről:
Bár Japán népessége fogyóban van, jelenleg (2018) mintegy 127 millió anyanyelvű japánnal lesz képes kommunikálni, aki japánul tanul, s további néhány millió „külföldivel”, aki közül – az utóbbi évek statisztikái szerint – évente világszerte mintegy 200-250,000 ember tesz valamilyen szintű sikeres japán nemzetközi nyelvvizsgát, mely kb. negyede N1-es szintű. Legyél Te a következő!
- Minden nyelvre igaz, hogy minél igényesebben szeretnénk elsajátítani, annál nagyobb energiabefektetésre van szükség, ugyanakkor valóban igaz, hogy adott nyelvi szint eléréséhez nagyobb erőfeszítés kell, mint a Magyarországon gyakrabban tanult nyelvek esetében.
Ennek néhány oka:
○ a bonyolult írásrendszer
○ a „szokásos”, európaitól eltérő gondolkodásmód, amit a nyelv is tükröz
○ Magyarországon kevesebb lehetőség van a japán nyelvvel való érintkezésre, mint az angollal, némettel, stb.
○ a japán nyelvben kétféle szótagírást használnak (hiragana és katakana, 46 – 46 alapszótaggal), s ezek, illetve bizonyos módosításai segítségével elméletileg az összes japán szó leírható. Ez az a minimum, amit az első néhány hét alatt mindenkinek ajánlott megtanulni, hiszen a legtöbb tankönyvhöz, valamint a tanár által készített feladatlapok használatához ezekre mindenképpen szükség van.
○ a szótagírással párhuzamosan használják a bonyolultabb fogalomjeleket, a kandzsikat. Ez azt jelenti, hogy egy japán szövegen belül mind a szótagjelek, mind pedig a kandzsik előfordulnak, s mindegyiknek megvan a maga szokásos használati módja.
○ a valaha is használt összes kandzsi (beleértve a kínai kandzsikat is) száma mintegy 50.000
○ azonban a legátfogóbb kandzsiszótárak sem tartalmaznak 10.000-nél többet – ami még mindig hatalmas szám!
○ egy átlagosan képzett japán 3.000 – 3.500 kandzsit ismer (passzívan, azaz olvasás szinten, mivel aktívan, azaz leírni mindig mindenki sokkal kevesebbet tud – még a japánok is :) - mint elolvasni)
○ a hivatalos kiadványokban „csupán” 1.945 kandzsit használhatnak – ez a szám egyben közelítőleg megegyezik a nemzetközi nyelvvizsga legmagasabb szintjének követelményével
○ az általános iskola hat osztályában körülbelül 900 kandzsit tanulnak, ez a szám valamivel kevesebb, mint a JLPT (nemzetközi japán nyelvvizsga) 2. szintje.
UGYANAKKOR SENKI NE IJEDJEN MEG EZEKTŐL A NAGY SZÁMOKTÓL, MIVEL A KANDZSIKNAK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA IS VAN! EZ AZT JELENTI, HOGY AZ ELSŐ NÉHÁNY SZÁZ KANDZSI SOKKAL GYAKRABBAN FORUL ELŐ, MINT A „LISTA” VÉGE FELÉ LEVŐK, TEHÁT JÓVAL KEVESEBB KANDZSI ISMERETÉVEL IS MÁR SOKAT EL LEHET OLVASNI.
☺ hogy a kiejtése magyar anyanyelvűek számára NEM nehéz!
☺ hogy nincs névelő
☺ hogy nincs többes szám
☺ hogy csupán 2, azaz kettő rendhagyó ige van
☺ hogy sem az igeragozás, sem a melléknévragozás nem nehéz
○ emellett előfordul a vízszintes írásmód is, amit balról jobbra olvasnak, ugyanúgy, ahogy mi is olvasunk